részvételi slam színház

Program hossza: 90 perc

Téma

Az Én Prométheuszra gondoltam című előadás témája a társadalmi felelősségvállalás és a manipuláció. Azt feszegetjük, hogy mi a kapcsolat a szó és a tett közt, a gondolat és a cselekvés közt. A történet egy slam poetry (vagy más néven kreatív versírás) óra kereteiből rugaszkodik el az osztálytermen kívüli valóságába, a felelősség és a hatalom felelősségének kérdései felé. Az előadás során végzett kreatív írásgyakorlatokkal és ritmusjátékokkal (majdnem) eljutunk a versírásig és mindez a történet szerves része, az alkotás és reflektálás magától értetődő eszköze. A részvételi színházi előadásban a nézők egyszerre résztvevői és nézői az eseményeknek. A felelősség kérdése kapcsán azt vizsgáljuk, hogy hol a határ? Meddig lehet felelős valaki mások gondolataiért és cselekedeteiért? A nézők hasonló folyamatba kerülnek bele, mint azok, akik a történetünkben valószínűleg nem ismerték fel a határokat, és a költészetből valóságot csináltak. De ki ezért a felelős?

Forma és időtartam

részvételi színház: Nézői speciális, „több mint nézői” szerepbe kerülnek.  Aktív cselekvők, akiknek lehetőségük nyílik az előadás keretein belül játszani, megosztani a gondolataikat, döntéseket hozni és/vagy alakítani a történetet. Az előadás hossza másfél óra.

slam poetry: Művészet nem csak művészeknek. Mindenki a saját (verses vagy szabad formájú) szövegét adja elő, amely egy számára fontos vagy társadalmilag égető témáról (is) szól. Figyelem, az előadás különböző játékok mellett slameket is tartalmaz!

Helyszín és nézőszám

Az előadást osztályteremben játsszuk, középiskolásoknak és felnőtteknek szóló változatában is, maximum 35 főnek. A felnőtt előadások helyszíne a budapesti Eötvös József Gimnázium egyik tanterme. A középiskolásoknak szóló verziót egy osztálynak játsszuk; előadásunk meghívható bármely középiskolába.

Szereplők

Feuer Yvette és Horváth Kristóf

Alkotók

Rendező, színházi nevelési szakember: Bethlenfalvy Ádám

Író-dramaturg: Sebők Borbála

Nézői visszajelzések

"Rendhagyó irodalomórának is beillettek a sorok, amiket közösen alkottak az előítéletről, a konfliktuskezelésről. De kívül ülve is érezhető volt egy-egy nagyobb etap végén a nagy csend, ahol kicsit megállva, elhűlve, vagy épp értetlenül egymásra nézve megtörténtek a felismerések. Számomra nehéz volt a körön kívül, passzív szemlélődőként részt venni, de így figyelhettem a diákok nonverbális kommunikációját, egymáshoz való viszonyát és tudatosíthattam, egy-egy témafelvetés mekkora hatást tehet, mekkora felelőssége van egy tanárnak."
Hervoly Vanda - Én Prométheuszra gondoltam, tanár, Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Általános Iskola, Sajókaza

"Kiskosztümben, körül kívül, de meglátom a lényeget: Múltban élve, jövőt félve nem játék az életem. Kire gondolsz? Csak magadra? Mindig másra? Egy se jó! Kimondható kis szavakból épül fel a léghajó. Más szemszögből megfigyelve, jobban látszik a kép. Bátrabban is kiálthatjuk, mikor kell, hogy hé! Sorok közül kiérezve, egy jó szóra kiéhezve, Szófelhőkből kiolvasod, a kritika lételem. Felderengő értelmiség hétköznapja hogy telik? Együtt érez. Többet gondol. Nem tesz semmit? El ne hidd! Tizennégy év az nem kevés, hastag gyermek szív, seb, ész. Begyűrűzött Prométheusz tüzes hittel van remény! Hálás szívvel, köszönettel, slammel teljes a jelen. Bohócok a Láthatáron ezt jelenti most nekem."
Mezei Orsolya - Én Prométheuszra gondoltam, tanárnő, Eötvös József Gimnázium, Budapest

További nézői visszajelzések

Film