fbpx

Testvérképek

Kattintson a képre a galéria megnyitásához

Testvérképek projekt – felhívás és kérdéseink

Kedves együttműködni vágyó nézőink és barátaink! A Láthatáron Csoport színházi- és társadalmi kutatási projektet indít a Kincses Réka írásából készült, A megmentő című darabja nyomán. A testvértörténetet feldolgozó előadás utáni beszélgetésekből az derült ki, hogy mindenkinek az életét, sorsát alapvetően határozzák meg a testvéréhez, testvéreihez való kötődései, illetve a testvér hiánya. Az emberek önmaguk identitásának meghatározásakor gyakrabban alapoznak a testvérükhöz való viszonyukra, mint a szülővel való azonosulásra vagy ellenazonosulásra.

Bővebben >>

A szülőknek és a környezetnek persze nagy szerepe van a személyiség kialakulásában, de ez sok esetben dominánsan a testvérviszony közvetítésével történik. Például, ha a szülők túlságosan, vagy túl kevéssé szólnak bele a gyerekek közti rivalizálás folyamatába. Számos, szakértőinknek és nézőinknek köszönhető felfedezésünket szeretnénk bővíteni egy történetgyűjtési akcióval, majd megmutatni ezeknek a történeteknek a jelentőségét, az azonos sorsmintázatokat, az eltérőeket, a transzgenerációs szerepminták jelentőségét, a szerepkényszerekből való kitöréseket, a drámákat és a csodákat is. Testvértörténeteket gyűjtünk tértől, időtől függetlenül, bármilyen korú, az ország, illetve a világ bármely szegletében élő embertől. Akár írásban, akár szóban. Írásban maximum 4000-4500 karakter terjedelemben az artnersisso@yahoo.com címre kérjük. Illetve ugyanezen a címen Artner Szilvia projektvezetővel lehet konzultálni és megbeszélt időpontban egy interjú keretében megosztani a történetet. Személyes konzultációk A megmentő című előadások után a Magvető Caféban lesznek rendszeresen. A beérkezett írásokat megszerkesztjük, majd felolvasóesteket rendezünk belőlük, amelyek során közösen ünnepeljük meg a testvéri szeretetet, saját szertartásokat kialakítva, színházi játékokkal. Akár saját maga is felolvashatja a történetét, aki szeretné. Hosszútávon pedig egy előadást és egy kiadványt szeretnénk szerkeszteni belőlük, de az oldalunkon is szeretnénk közzétenni néhányat. Természetesen anonim módon kezeljük a szövegeket, ha nem kéri a szerző külön, hogy megnevezzük, illetve nem engedélyezi, hogy megnevezhessük. A későbbiekben lesz még fiútestvérekkel, különböző nemű tesókkal és egykékkel foglalkozó est is. Természetesen ikrek, féltestvérek, mostohatestvérek, testvérpótló unokatesók történeteit is várjuk. Az írás, a közlés módja pedig szintén sokféle lehet. Lehet egyszerűen leírni a viszonyt a kezdetektől máig, vagy visszafelé az időben, a jelentősebb fordulópontok mentén. Lehet egy különleges, esetleg családi esemény kapcsán elmondani, visszaemlékezve. Lehet egy testvérek közti konfliktusból kiindulni, lehet a szülőket megkérdezni, vagy barátokat arról, hogyan láttak minket és azt is beleszőni. Minden érdekes és tanulságos lehet mások számára. Vagy egyszerűen lehet csak leírni a családfát, a szülők, a nagyszülők testvéreinek a sorsát elmesélve és elhelyezni benne magunkat. A projektvezető tehát személyesen is ad tanácsot a megíráshoz, de néhány alapvető kérdést megosztunk itt, amelynek mentén érdemes gondolkodni: Milyen volt a család, amibe beleszülettél. Hogyan vártátok a testvéredet, testvéreidet, illetve hogyan vártak téged az elbeszélések alapján? Mekkora a korkülönbség? Változott-e az érkezésével, érkezésükkel, az érkezéseddel valami a családban? A családi képeken milyennek látni benneteket? Volt-e versengés köztetek? Megosztottátok-e a legbelsőbb titkaitokat, vagy más volt a lelki társ? Ki volt a bizalmasotok a családból, családon kívülről? Ki volt az azonos nemű példaképetek, ideálotok? Ki volt az ellenkező nemű kedvenc? Együtt jártatok iskolába? Hogyan éreztétek magatokat ott? Hogyan értékeltek benneteket ott? Miben hasonlítottatok, miben különböztetek? Mikor önállósodtatok és hogyan? Ki költözött el előbb? Mennyire különféle módon vagy hasonlóan zajlik az életetek? Milyen volt a kapcsolatotok felnőtt korotokban? Milyen lett a saját családotok? Emlékeztet-e benneteket valamelyik gyereketek a tesótok valamelyikére, ti látjátok-e magatokat valamelyik gyerekében? Melyik szülőre emlékeztet benneteket a másik, ha egyáltalán? (Vágjátok-e egymás fejéhez például, hogy tiszta anyu, vagy apu vagy?) Milyen jelentős események történtek veletek együtt? Milyen közös örömökben, bánatokban volt részetek és egy hogyan hatott a kapcsolatotokra? Voltak-e sorsfordító események az életetekben külön, illetve közösen. Ha igen, ez hogyan befolyásolta a viszonyotokat. Mit szeretsz, mit nem bírsz benne/bennük? Milyennek tartod most őt/őket és magadat, a kapcsolatotokat?Ha egyke vagy vágytál-e testvérre? Milyen tesót szerettél volna? Ha nem szerettél volna tesót miért nem? Alakítottál-e ki valakivel olyan kapcsolatot, mintha a testvéred lett volna, vagy lenne? Tudod-e miért nem lett testvéred? (Nem is volt tervezve, vagy valami nem úgy alakult.)Te tervezel-e gyereket, van-e gyereked? Tervezett vagy nem tervezett gyerek, illetve gyerekek. Milyennek látod a gyerekeid egymással való kapcsolatát? Ha egyke, szerinted ezt hogy viseli? Természetesen ezek a felvetések csak támpontok. Nagyon szívesen vesszük, ha hozzáteszitek a saját szempontjaitokat, vagy teljesen új szemüveget adtok nekünk a testvérkapcsolatokra, vagy a testvér nélküliségre való rálátáshoz.

A szeretetről és a bűnről /Testvérképek II. – zenés felolvasó 2019. május 27. >>

“Olyan jó tesók vagyunk, amilyen jók csak tudunk lenni. Ez sokszor egyáltalán nem elég jó. Én például kiskoromban nemigen gondoltam figyelembe venni, hogy ő szegény nem tud járni. Szívattam. Vele pakoltattam be az iskolatáskámat, miután a kezébe nyomtam az aktuális napi órarendemet – és ezt a bepakolást az avasi lakótelep házgyári paneljának tenyérnyi gyerekszobájában egy felnőtt tolókocsiból végrehajtani egyáltalán nem volt egyszerű feladat.” (Szaniszló Judit) “Anyu kedvence volt, és ma is az. Annyi rosszat csinált, hogy őt kellett a legjobban szeretni. Egy időben, amikor apu elől már jó ideje bujkált, a mellettünk álló, omladozó házba költözött, ahová én soha nem mertem átmenni, pedig csak az udvari kerítést kellett volna átugranom, mert féltem a hatalmas gazokban sejtett kígyóktól. Anyu minden este átcsempészett neki egy-egy tál ételt, kenyeret.” (Jónás Tamás) “Elkezdtem a húgomnak felidézni azt a csodás tervet, ahogyan a jövőt képzeltük, a békés és boldog öreg éveinket. Egy nagy tengerparti apartmant tervezünk amúgy, amit többen bérlünk, kinek-kinek külön lakrésszel. Egy állandó szakács-takarító és egy nővér élne még velünk, mindezt eladott ingatlanaink és összedobott nyugdíjunk fedezi. A húgom nem értette, miért ebben az érzékeny pillanatban hozakodom elő ezzel a szerinte még igen távoli képpel.” (Karafiáth Orsolya) Ezúttal hivatásos szépírókat is felkértünk, hogy osszák meg velünk a testvéreikről, illetve a hiányzó testvéreikről szóló történeteiket. A mezőny pedig koedukált, férfiak és nők is vallanak komoly felnőtté vált húgocskákról, idegesítő bátyókról, nagyszerű öcsikékről, képzelt nővérekről. Mert testvére, de legalábbis testvérképe mindenkinek van! Az előadók: Feuer Yvette és Szegedi Tamás színészek, valamint Király Martina énekes, dalszerző. A zenés felolvasó után a szerzőkkel beszélgetünk, nem csak testvériségről. Az est szerkesztője és háziasszonya: Artner Szilvia Facebook esemény >>

Testvérképek I. / Zoltán napi lányok - zenés felolvasó 2019. március 8. >>

“Pár éve azt mondta a tesóm, hogy neki én vagyok a karácsony. Akkor tudtam, akárhogy is állok éppen anyagilag, nekem (ahogy sok éve már) a jövőben is minden télen Németországban a helyem, kerüljön bármibe is az út. Három gyereke van, azóta unokája is, de a karácsony én vagyok.” (Várkonyi Judit) “Néha, például a játszótéren azt hazudtam alkalmi játszótársaknak, hogy van testvérem. Sokat hazudtam, fantáziáltam gyerekként, meséltem, mindenfélét, és sosem éreztem azt, hogy ez nincs rendben. Az életem része volt.” (Eszter) Mindenkinek az életét, sorsát alapvetően határozzák meg a testvéréhez, testvéreihez való kötődései, illetve a testvér hiánya. Az emberek önmaguk identitásának meghatározásakor gyakrabban alapoznak a testvérükhöz való viszonyukra, mint a szülővel való azonosulásra vagy ellenazonosulásra. Ebből indul ki a Tesvérképek projekt, melynek kapcsán testvértörténeteket gyűjtünk és felolvasókat állítunk össze belőle. Az első alkalommal nők történeteit adjuk közre a március 1-ig beérkezett szövegekből. Egykék, fiútestvérek, vagy lánytestvérek között felnőtt nők szemével nézünk rá a mai magyar családi viszonyokra, a kapcsolatainkra, gyerekeinkre. A projekt vezetője, az est szerkesztője és dramaturgja: Artner Szilvia A felolvasó színészek: Feuer Yvette, a Láthatáron Csoport alapítója és Háda Fruzsina, szabadúszó színész (Láthatáron Csoport, TÁP, Titkos Társulat etc.) Zongorán játszik és énekel: Kovács Linda. Az est során lehetőség nyílik arra is, hogy bárki felolvassa a magával hozott történetét, ha az előadás előtt legalább 15 perccel érkezik és jelzi ezt a szervezők felé. A belépés ingyenes! Az előadás után a mulatság ajánlott.

A Te dolgod

Kattintson a képre a galéria megnyitásához

A Te dolgod  A Láthatáron Csoport társadalmi tudatosság és művészet viszonyával kísérletező műhelye

Véget ért a Láthatáron Csoport szervezésében és vezetésével megvalósult A Te dolgod című társadalmi-művészeti projekt. A társadalmi felelősségvállalás és művészetek viszonyával kísérletező műhely projektzáró nyilvános eseménye a MOME Médiaintézet és a Romaversitas diákjainak részvételével a Jezsuita Roma Szakkollégiumban 2019. április 28-án 15:00 órától valósult meg. A műhely tagjai roma és nem roma egyetemista fiatalok, akik három hétvégén keresztül ismerkedtek a már meglévő társadalmi tudatosságot növelő projektekkel és a műhely végére saját alkotásokat fejlesztettek közösen a csoport más tagjaival.

Bővebben >>

A program szakmai vezetői: Bethlenfalvy Ádám (rendező, színházi nevelési szakember) és Feuer Yvette (a Láthatáron Csoport művészeti vezetője, színész és drámapedagógus). A meghívott civil szervezetek a Parforum Részvételi Műhely www.parforum.hu, a Hősök Tere Kezdeményezés www.hosoktere.org és az Anthropolis Egyesület www.anthropolis.hu voltak. A Láthatáron Csoport társadalmi problémákat felvető színházi előadásainak megtekintése is a program része volt, így a résztvevők találkozhattak az Ablak (r.: Bethlenfalvy Ádám, színészek: Gerner Csaba, Fehér Dániel, Feuer Yvette) és az Én Prométheuszra gondoltam (r.: Bethlenfalvy Ádám, színészek: Horváth Kristóf és Feuer Yvette) című produkciókkal. Az öt napos projekt végére a kiscsoportokban dolgozó fiatalok öt projekttervet dolgoztak ki valamely általuk diagnosztizált, őket, érdeklő társadalmi probléma kezelésére A projekttervek a fiatalok kreativitását és ötletgazdagságát mutatják: a társadalmi közöny elleni BKV metró kocsikon játszható digitális flipperes játék; egy Mindennapi kenyerünk munkacímű videósorozat és receptkártya, ami az arab-zsidó-cigány- magyar hagyományos kenyér szimbólumán keresztül a különböző külső mögötti szinte ugyanolyan tartalomra mutat rá; a szemetelés problematikájára és környezetünk megóvására megoldást kereső, kerületi kukákon elhelyezett humoros feliratok kampánya, a suttyó komment „kultúra” helyett egy értelmes társadalmi párbeszéd lehetőségét felvető köztéren kihelyezett panaszkönyv és az abban megjelenő tartalmak online művészeti felhasználása, valamint a menekültekkel szemben tanúsított gyűlölet kampány elleni, villamosmegállókban kihelyezett, menekültek általi audio-narációval ellátott óriásplakát-kampány terv. A projekt megvalósításában együttműködő partnereink voltak: MOME Médiaintézet, Romaversitas, és a kispesti Jezsuita Roma Szakkollégium. Köszönet a támogatásért a Nyílt Társadalmak Alapítványnak.

A Te dolgod

Kattintson a képre a galéria megnyitásához

A Te dolgodA Láthatáron Csoport társadalmi tudatosság és művészet viszonyával kísérletező műhelye

Olyan fiatalokat keresünk, akik szívesen gondolkodnak/alkotnak közösen másokkal, társadalmi tudatosságot növelő alkotások/művészeti projektek terveinek létrehozásán. A műhely tagjai roma és nem roma egyetemisták (jelenlegi vagy frissen végzett – 26 éves korig), akik 3 hétvégén keresztül ismerkednek már meglévő társadalmi tudatosságot növelő projektekkel és a műhely végére saját alkotásokat/terveket fejlesztenek közösen a csoport más tagjaival. Ezeknek az alkotásoknak/terveknek az elkészítéséhez a résztvevők minden segítséget megkapnak a szakmai vezetőktől és a workshopok vezetőitől is a műhely egész időtartama alatt.

Bővebben >>

A program szakmai vezetői: Bethlenfalvy Ádám (rendező, színházi nevelési szakember) és Feuer Yvette (a Láthatáron Csoport művészeti vezetője, színész és drámapedagógus). A meghívott civil szervezetek a Parforum Részvételi Műhely www.parforum.hu, a Hősök Tere Kezdeményezés www.hosoktere.org és az Anthropolis Egyesület www.anthropolis.hu voltak. A Láthatáron Csoport társadalmi problémákat felvető színházi előadásainak megtekintése is a program része volt, így a résztvevők találkozhattak az Ablak (r.: Bethlenfalvy Ádám, színészek: Gerner Csaba, Fehér Dániel, Feuer Yvette) és az Én Prométheuszra gondoltam (r.: Bethlenfalvy Ádám, színészek: Horváth Kristóf és Feuer Yvette) című produkciókkal. Az öt napos projekt végére a kiscsoportokban dolgozó fiatalok öt projekttervet dolgoztak ki valamely általuk diagnosztizált, őket, érdeklő társadalmi probléma kezelésére A projekttervek a fiatalok kreativitását és ötletgazdagságát mutatják: a társadalmi közöny elleni BKV metró kocsikon játszható digitális flipperes játék; egy Mindennapi kenyerünk munkacímű videósorozat és receptkártya, ami az arab-zsidó-cigány- magyar hagyományos kenyér szimbólumán keresztül a különböző külső mögötti szinte ugyanolyan tartalomra mutat rá; a szemetelés problematikájára és környezetünk megóvására megoldást kereső, kerületi kukákon elhelyezett humoros feliratok kampánya, a suttyó komment „kultúra” helyett egy értelmes társadalmi párbeszéd lehetőségét felvető köztéren kihelyezett panaszkönyv és az abban megjelenő tartalmak online művészeti felhasználása, valamint a menekültekkel szemben tanúsított gyűlölet kampány elleni, villamosmegállókban kihelyezett, menekültek általi audio-narációval ellátott óriásplakát-kampány terv. A projekt megvalósításában együttműködő partnereink voltak: MOME Médiaintézet, Romaversitas, és a kispesti Jezsuita Roma Szakkollégium. Köszönet a támogatásért a Nyílt Társadalmak Alapítványnak.

Te is más vagy, te sem vagy más

Kattintson a képre a galéria megnyitásához

“Te is más vagy, te sem vagy más” – Drámapedagógiai foglalkozások

 

2019 Május 20-21: Te is más vagy, te sem vagy más Drámapedagógiai foglalkozások az Ózdi II. János Pál Katolikus Általános Iskolában Buzási Fanni és Feuer Yvette vezetésével

2019. június 2-4: Te is más vagy, te sem vagy más Drámapedagógiai foglalkozások a Magyarmecskei Általános Iskolában Feuer Yvette és Horváth Kristóf vezetésével