Igen, tetszett a drámaprogram, csak én még itthon is alig merek megszólalni, nemhogy így, és ezért fura volt. Viszont tetszett, hogy sokszor teljesen elvesztettem a fonalat, de mégis a végére összeállt, hogy most akkor mi is van. Teljesen jó volt az egész, mert én is ilyen kesze-kusza ember vagyok."

"Beszéltünk az előadás témájáról a csoportban, hogy tudjuk, miről is lesz szó. Kicsit duzzogva indultam el, mert azt gondoltam, megint valami kötelező program…Még én is meglepődtem, hogy egyre jobban érdekelt az egész téma. Valóságos helyzeteket láttunk, amiket filmből is, meg máshonnan is ismerek. Azt vettem észre, hogy van véleményem, először magamban, aztán ki is mertem mondani. A körülöttem élő, vagy a csoportban lakó lányok viselkedése, szavai, stílusa jött elő. Jó volt, élethű volt az egész."

"A Bohócok a láthatáron csoport darabját nézhették meg alsósaink április 6-án, pénteken. Egy igazán mozgalmas, energikus történetbe csöppentünk. Először is megismertük a modern kor vívmányát: a Pucerátor 2000 nevű hiper-szuper tisztítógépet, mely egyszerre idézte meg a kissé rámenős reklámok világát, és a vásári komédiák magával ragadó hangulatát. Az előadás erénye, hogy mindvégig fenntartotta a gyermekek figyelmét, nemcsak azzal, hogy ők is részesei lehettek a történetnek, hanem a látvány, a szereplők jelmeze, a közvetlen, barátságos, humoros előadásmód is ezt szolgálta. A darab egyszerre volt modern és klasszikus. Az életet mozgató örök ellentét, a jó és a rossz harca, s végül a jó győzedelmeskedése. A gyerekek nagy élvezettel találták meg helyüket a mesék varázslatos világában, ahol minden életre kelhet, egy ing, egy kendő, s még az is kiderül, hogy a zsebükben csillagpor lapul."

„Köszönjük az együtt-érzést, együtt-gondolkodást, ebben  a csodás rendhagyó színházi előadásban! Úgy éreztük magunkat, mintha egy baráti társasághoz érkeztünk volna. Köszönjük a foglalkoztatást!”

"Köszönjük előadásukat, számomra érthető, aktuális és minőségi előadást láthattam!"

"Érdekes, egyedi megjelenésükkel még az előadás kezdete előtt felkeltették a tanulók érdeklődését. Ruházatuk, mely különleges jelleget kölcsönzött viselőjüknek, kiváltotta a közönség tetszését. Érdekes gépezetük szintén feltűnést keltett. A figyelem az előadás alatt folyamatosan megmaradt a nézők körében. Ezt a különböző drámapedagógiai elemekkel: mimikával, gesztikulációval, hanglejtéssel, hangerő változásával sikerült megtartani. Változatos  mozgással, zörejekkel, dalokkal tették elvezetesse a műsort. A produkció alatt bevonták a nézőket is az előadás menetébe, így a gyerekek is részesei lehettek a műsornak. Komplex élmény során sok vicces elemmel is találkoztunk."

"Lenyűgöző a "lányok" játéka is, engem azonban az az elfogadás, hivatástudat bűvölt el, ami sugárzik belőlük."

"A gyermekotthon nevelőjeként izgalommal és félelemmel is vártam az előadást, tekintve, hogy nehéz témákat dolgoz fel és vajon melyik gyermeknek hoz fel megdolgozatlan és lezáratlan élményeket. Azt tapasztaltam, hogy az előadás mindenkit megérintett, amikor körülnéztem, minden gyermekünk érzelmi bevonódását érzékeltem, amelyet a lezáráskor tapasztalt döbbent csönd is mutatott. .... A feldolgozó csoport után folytattuk a kollégákkal a beszélgetést az előadásról és bár az élményszintű beszámolókon túl nem mentek mélyebb, sajátélményű megosztásokba a gyermekek, egyértelműen érezhető volt a megérintődésük. Alternatív jövőképükben, a színdarab által felvázolt események - elmondásuk szerint- nem szerepelnek, a mindennapokban mégis erősen megjelenik annak veszélye, így a témával való foglalkozást mind nevelői, mind pszichológusi kapcsolatokban tovább folytatjuk."

"Gondolkodtató, elgondolkodtató előadás. Visszük, visszük-e a gyermekkorban kapott örömöket, sebeket!? Tudunk-e akár nő, akár - férfi harmonikus házastársi, családi, szülői kapcsolatot kialakítani, az egyre inkább zaklatott XXI. század hétköznapjaiban. Ez a nagy kérdés?"

"Nagyon élveztem. Jó volt maga a történet. Nagyon jól eljátszották. Jó, hogy beleraktak csoportos feladatokat. Egyszerre volt izgalmas, érdekes, komoly, megrázó és vicces. Külön tetszett az, hogy mi fejezhettük be a történetet. Én nagyon élveztem személy szerint. Jó volt a tanulsága, nem lenne jó senkinek, ha nem találkozna az édesanyjával, és elfelejtené egykori barátait."