"Személyes, bensőséges, húsvér darab, ami nagyon jól megmutatja a bántalmazó áldozat viszonyát. Köszönöm."

"Soha ilyen hosszú, és koncentrált figyelmet nem tapasztaltunk tőlük, mint az előadás alatt. A feldolgozó megbeszélésben nem voltak együttműködők a gyerekek, csak röviden akartak a beszélgetésben részt venni, távolodni akartak a témától, és a felkavaró érzésektől, ez számunkra mindennapos küzdelem, benne maradni egy témában, egy szituációban. Másnap bemutattuk a filmet, és kis csoportban (2-3 fő) újra beszélgettünk az előadásról, ott derült ki ,hogy nagyon sajnálták azt a szegény lányt. Összességében nagy segítség volt számunkra, és lehetőség más formában is feldolgozni az életüket körülfogó agressziót.”

„Én már másodjára jövök el a társulat előadására, (az ablak, Kiállok érted) nekem nagyon tetszett mindkettő. Hihetetlenül elgondolkodtató, komoly, színvonalas előadást láttam mindkét alkalommal. Köszönöm!”

Banyamosoda

„Klassz ez a műfaj, remek és mindenkit érintő téma. Érzékenyít, elgondolkodtat, megnevettet. Jó, hogy nem volt kötelező a részvétel, de mégis mindenki hozzáadott valamit ha mást nem, az elején a szót, ami eszébe jutott. Érdemes ilyen jellegű előadásokat tartani, nagyon köszönöm az élményt. További sikereket, jó munkát, ötletelést.”

"A legviccesebb volt benne, hogy bekapcsolták a lemezjátszót és a tánc az volt a vicces benne. És a liszt az nagyon ötletes volt, hogy az volt a rossz."

"Az a rész tetszett a legjobban, amikor tőlünk függött a folytatás."

"Dupla örömöt okoztatok nekem az előadásotokkal! Láthattam, amint ifjú csapatom nézőből elképzelt szereplővé válik, valamint olyan páratlan érzelmi hullámvasútra ültettek fel engem is, hogy bizton állíthatom, életre szóló élmény marad minden jelenet! Remélem sok középiskolába tudtok még eljutni, mert varázslatos alakításaitokkal olyan hiteles tükröt tartottatok nekünk, hogy ráismerhettünk életszerepeinkre, az elcsépelt frázisokra, a családi játszmákra, vívódásainkra, hétköznapi örömeinkre, s felhívtátok figyelmünket életünk legfontosabb közösségére, a családra!"

“Minden pillanata az előadásnak ismerős volt, és így is talán saját magamat meglepve leginkább volt egy pillanat, ahol nem akartam volna tovább nézni. Fájt látni, amit már ismerek, amiről tudni és a végére mégis hálás vagyok, hogy kívülről végig nézhettem, amit eddig azt hittem, nem is tudnék még jobban átélni.”