"Az előadás közben, lélekben ellenkezve, elhatárolódva szemléltem a számomra idegen élethelyzetet, világot. Ez a távolságtartás lassan oldódott bennem, idegensége ellenére a színészek játéka közvetítésével kapcsolódni kezdtem a zűrös helyzetű családhoz. Érzéseim szerint hasonlóan voltak ezzel nézőtársaim is.  Az úton hazafelé és még elalvás előtt is, a látottakon spekuláltam. Mit is láttam, miért is járunk színházba, koncertre, olvasunk könyveket?"

"Az ablak szerintem átvitt értelemben ugyanazt a szerepet tölti be, mint egyébként. Kitekintést kaphatunk tőle a világra, jelen esetben a negatív oldalára, hiszen az édesanya kezdetektől fogva a negatívumokat, az elrettentő híreket ragadja meg, mint például a háború, vagy az édesanya a kiszúrt szemű gyerekkel. Összességében számomra egy tükör volt és utólag a darabra gondolva, tudván, hogy ez bárkivel megtörténhet, szeretnék segíteni az ilyen helyzetben lévőkön. Örülök, hogy láthattam, mert hozzám tett valamit."

"Drámainstruktorként nagyon jó volt végre játszóként részt venni egy ilyen előadásban. Nagyon őszinte, bátor, kötetlen és igényes előadás csodás csapattal. Öröm volt látni, a részesének lenni."

"Szerintem ez a darab az érzelmek hullámvölgye volt, nagyon megindító és egyben nyomasztó, mert nagyon sok hasonló helyzet történik körülöttünk. Azoknak ajánlom a darabot, akik nem ismerik az ilyen életű embereket."

"Az előadás kiválóan volt felépítve. Az elején a könnyed játékokkal, feladatokkal, jól fel tudták a színészek oldani a kezdeti feszültséget, látszott, hogy a gyerekek nagyon élvezték azt, majd szépen észrevétlenül egyre kényesebb témák kerültek elő, mégsem láttam, hogy nagyon feszélyezve érezték volna magukat a gyerekek. Jó volt külső szemlélőként látni a gyerekek, viselkedését, mennyire szívesen vesznek részt a feladatokban, hogyan szerepelnek. Teljesen megfeledkeztek arról, hogy egy előadáson vesznek részt."

„Nagyon tetszett az előadás! Nem volt hangos és élvezetes volt! És nem volt hosszú sem! Köszönjük!”

"- Megrázó volt.
- Nem szeretnék ilyen helyzetbe kerülni.
- Olyat is megtudtam, amit nem tudtam eddig.
- Megtudtam, hogy hogy lehet segítséget kérni."

"A Prométheusz-előadásra mindenki eljött, huszonvalahány fiú és négy lány. Jó volt nézni, ahogy csillog a szemük, slamet írnak, mondják a véleményüket. Sebek szakadtak fel, de szeretik, ha provokálják őket, én nagyon büszke voltam. A végén pedig egyöntetűen mondták, hogy “kurvajóvolt”."